A 45/2014. (II.26) Kormányrendelet 2014. június 13. napjától szigorítja a távollévők közötti és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések alapvető szabályait. A változások fő területei a fogyasztói tájékoztatás és az elállási jog gyakorlásának szabályai. A szabályok nem kizárólag a webáruházakra vonatkoznak, hanem minden olyan szerződésre, melyet valamely vállalkozás üzlethelyiségen kívül köt természetes személy fogyasztóval, valamint amely szerződéseknél a felek egymástól földrajzilag "távol" vannak. Fontos módosításon esett át a fogyasztó fogalma a 203. évi V. tv /Ptk./ hatálybalépésével, hiszen a fogyasztó már csak és kizárólag természetes személy lehet. Lássuk a fontosabb szabályokat:

1. Szerződéskötést követő telefonos kapcsolattartás és a fizetési eszköz használati díjára vonatkozó szabályok

Amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő időszakra kapcsolattartás céljából biztosít telefonos elérhetőséget, azt nem teheti emelt díjas telefonszámon. Bármely fizetési mód esetén a vállalkozás csak és kizárólag a fizetési móddal közvetlenül felmerült és általa viselt költséget számíthatja fel.

2. Nem kért /kéretlen/ értékesítés

A jogalkotó immáron jogszabályban rögzíti azon esetek tilalmát, amikor a fogyasztó nem kíván terméket vásárolni, szolgáltatást igénybevenni, a vállalkozás azonban "kérés nélkül" szolgáltat vagy szállítja a terméket, majd pedig a fogyasztó hallgatását a teljesítés elfogadásának tekintve követeli az ellenszolgáltatást. Ezen magatartás tilalma helyeselhető, hiszen a fenti módon történő szolgáltatás általában együtt járt valamely tisztességtelen piaci magatartással, a fogyasztó megtévesztésével vagy akár agresszív értékesítéssel.
A rendelet alapján tehát a vállalkozás nem követelhet ellenszolgáltatást a fogyasztótól, ha olyan terméket érékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nem jött létre szerződés a felek között. Amennyiben a fogyasztó nem nyilatkozik, abban az esetben sem lehet vélelmezni az ajánlat elfogadását részéről.

3. A szerződést megelőző tájékoztatás

A tisztességes piaci magatartás megköveteli a felektől a részletes tájékoztatást a termékkel, szolgáltatással és a kapcsolódó mellékszolgáltatásokkal /pl. szállítás/ kapcsolatosan. Kiemelten érvényesülnie kell a tájékoztatásnak a távollévők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében. Ekkor ugyanis hiányzik a szerződéskötést megelőző személyes kapcsolat, a termék megtekintésének, esetleges próbájának lehetősége. Belátható, hogy szükséges a szigorúbb, fogyasztót jobban védő tájékoztatás.
A tájékozatás általános szabálya, hogy annak előzetesnek, világosnak és közérthetőnek kell lennie. Ki kell terjednie az alábbiakra:

• termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira,
•  vállalkozás nevére, címére, elérhetőségeire, képviselt vállalkozás esetén annak adataira,
• tevékenység végzésének postai címéről, panaszintézési címről, ha az előbbiektől eltér,
• termék vagy szolgáltatás bruttó, azaz adóval növelt értékéről, ha pedig az ésszerűen előre nem számítható ki, akkor a számítás módjáról, valamint az összes egyéb költségről /pl. szállítási költség/,
• határozatlan idejű előfizetés esetén arra, hogy az összeg a számlázási időre terjedő összes költséget tartalmazza,
• kommunkációt lehetővé tévő eszköz használati díjára, ha e díj emelt díjnak minősül,
• elállási és szavatossági jog gyakorlásának módjára /nyilatkozat mintára/,
• elállási jog esetén azon tényre, hogy a visszaküldéssel kapcsolatos költségeket a fogyasztónak kell viselni, ha azt a vállalkozó nem vállalta át, és postai úton visszaküldhető,
• arra, hogy bizonyos esetekben a fogyasztó köteles megtérteni a vállalkozás kárát /teljesítés megkezdését követő elállás egyes eseteiben/,
• arra, hogy a fogyasztót mikor nem illeti meg az elállási jog,
• kellékszavatosság és termékszavatosság jogszabályi kötelezettségére,
• szerződéskötést követő szolgáltatásokra, ügyfélszolgálatra, jótállásra és annak feltételeire,
• rendelkezésre áll-e magatartási kódex, a vállalkozó annak hatálya alatt áll-e,
• határozott szerződés esetén annak időtartamára, határozatlan szerződés esetén a megszüntetés módjaira,
• határozott szerződés határozatlan idejű szerződéssé való átalakulás lehetőségére, feltételeire,
• fogyasztó kötelezettségeinek legrövidebb időtartamára,
• fogyasztó által fizetendő letét vagy egyéb biztosíték nyújtására, feltételeire,
• digitális adattartalom működésére,
• vállalkozás részére kötelező peren kívüli panaszkezelési mód igénybevételének lehetőségére, hozzáférés módjára
• békéltető testülethez fordulás lehetőségére, székhely szerinti békéltető testület nevére, címére.

A tájékoztatást papíron vagy más tartós adathordozón kell biztosítani, valamint ezekre a fogyasztó figyelmét közvetlenül a szerződéskötést megelőzően fel kell hívni /nem elegendő tehát a 8. almenűben elrejteni az információkat/.
A tájékoztatást a fogyasztónak kifejezetten tudomásul kell vennie, ha fizetési kötelezettséggel járó szerződést köt - ennek lehetőségéről a vállalkozás köteles gondoskodni.  A tudomásulvételt elfogadó lehetőségnek /tipikusan jelölőnégyzet, gomb, stb./ ráadásul  jól látható helyen kell lennie, egyértelműen megfogalmazott felirattal. Ellenkező esetben a nyilatkozat semmis /erre azonban csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni/.
Legkésőbb a szerződés elfogadásakor egyértelműen közölni kell a fuvarozási korlátokat és a választott fizetési módot.
Amennyiben a szerződéskötést a vállalkozás telefonon kezdeményezi, az alábbi kötelezettségek terhelik telefonbeszélgetés megkezdésekor:

• vállalkozás nevéről,
• kinek a nevében telefonál,
• a telefonhívás szerződés megkötésére irányul.

A szerződés megkötését követően a vállalkozásnak tartós adathordozón visszaigazolást kell adni a szerződésről, melynek tartalmaznia kell:

• a fent felsorolt tájékoztatásokat, ha azokat előzetesen tartós adathordozón a fogyasztónak nem adta át /küldte meg/,
• fogyasztó elállási nyilatkozata esetében az erre vonatkozó visszaigazolást,

4. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog

Üzlethelyiségen kívül és távollévők között kötött szerződés esetén a  fogyasztót 14 napos elállási jog illeti meg, melynek során nyilatkozatát nem köteles megindokolni. Ha szolgáltatásra irányul a szerződés, és a fogyasztó kifejezett kérésére a teljesítés már megkezdődött, a fogyasztót felmondási jog illeti meg. Az elállás a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen bontja fel a szerződést, míg a felmondás a jövőre nézve szűnteti meg a szerződést, ebben az esetben a már teljestett szolgáltatásokkal el kell számolni.
Érdemes a vállalkozásnak a fogyasztót az őt illető elállási jogról szabályszerűen, előzetesen tájékoztatni, ha ugyanis ezt elmulasztja, a fogyasztót az elállási jog a szabályszerű tájékoztatástól számított 14. napig illeti, legkésőbb 12 hónapig.
A fogyasztó elállási jogát két módon gyakorolhatja: egyrészt alkalmazhatja a jogszabály mellékletét képező nyilatkozat mintát, vagy egyéb, egyértelmű nyilatkozatot tehet a minta mellőzésével. A jog gyakorlását a vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja, ekkor azonban haladéktalanul vissza kell igazolni az elállási nyilatkozat befogadását.
A szabályszerű elállást követően haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül a válalkozás köteles visszatéríteni az ellenszolgáltatásként fizetett összeget, a teljesítéssel felmerült költségeket is. Nem köteles azonban visszatéríteni a visszaszállítás költségeit, vagy azokat a költségeket, melyeket kifejezetten abból adódtak, hogy a jogosult az általánostól eltérő teljesítést választott /pl. emelt szolgáltatású kiszállítás, stb./. Az ellenértéket a vállalkozás mindaddig visszatarthatja, ameddig a fogyasztó a terméket vissza nem küldte, vagy ezt kétséget kizárólag nem igazolta. Ne lehet visszatartani az ellenértéket, ha a visszafuvarozást a vállalkozás vállalta.

5. Mikor nem gyakorolható az elállási jog?

Bizonyos termékeknél, szolgáltatásoknál jellegüknél fogva nem gyakorolható az elállási jog:

• szolgáltatás nyújtása esetén a teljesítést követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett beleegyezésével kezdte meg,
• olyan esetben, amikor a termék, szolgáltatás ára vagy díja a vállalkozás által nem befolyásolható és annak ingadozása az elállási idő alatt is lehetséges,
• nem előre gyártott termék esetében, mely a fogyasztó utasítása alapján állítottak elő,
• romlandó, minőségét rövid ideig megőrző termék esetében,
• zárt csomagolású termék esetében, amikor az felbontást követően egészségügyi vagy higiéniai okból nem küldhető vissza,
• ha a termék átadást követően jellegnél fogva vegyül más termékkel,
• alkoholtartalmú termék esetében, melynek ára a vállalkozás által nem befolyásolható tényezőktől függ,
• ha a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a vállalkozás a fogyasztót sürgős javítási, karbantartási munka elvégzésére,
• lezárt csomagolású hang- illetve képfelvétel, számítógépes szoftver, ha a fogyasztó a csomagolást felbontotta,
• hírlap, folyóirat, időszaki lap, az előfizetéses szerződés kivételével,
• nyilvános árverésen kötött szerződések esetében,
• szállás szolgáltatás, étkeztetés, gépjármű kölcsönzés, szabadidős tevékenység, ha a teljesítésre határnapot kötöttek ki a felek,
• nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom esetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett beleegyezésével kezdte meg a szolgáltatást.